Szabin vagyok, és szelektálom a karácsonyi díszeinket. Mivel vettem újakat is, gondoltam megválok pár retro darabtól. De aztán mégsem, mert rájöttem, hogy úgysincs éppen mit kárpitoznom, akkor festegethetek, kísérletezgethetek rajtuk. Tét nélkül, ha elrontom, akkor is még kidobhatom, nemigaz? Úgyhogy a giccsesebb darabokat ítéltem megfelelőnek (nem a színekkel volt a gondom, hanem a mintákkal…) e célra.
Elsőként simává tettem a felületet, lekapargatva a dombormintákat. Az asztalom úgy nézett ki, mintha Csingiling …. volna oda 🙂 Egyik gömb behorpadt, de ennek kivágtam körömollóval egy részét, végül ez lett az egyik kedvencem.
A letisztázott díszeket ablaktisztítóval áttöröltem, és elővettem mindenféle festéket, ami épp eszembe jutott. Táblafesték, zománc, akril és előkerült alapozásnak Harzo barátom is. Amint nem festettem feketére, azt mind lealapoztam, hogy ne üssön át a piros alap.
Száradnak szépen, mivel szín után várni kellett, és szinenkét 2 réteg ment minden gömbre.
Íme ilyenek lettek:
Fehér zománcom táblafestékkel szívecske, a másikon transzferált felirat.
Fekete, fehér és arany. Egyiknél vékony szalagot ragasztottam a választóvonalra.
A kedvencem, a horpadt darab. Belül arany, kívül akril. Majd arannyal pöttyöztem a tetejét. Ehhez gombostűfejet mártottam a festékbe, így lettek szép kerek pontok.
Érdemes volt megmenteni őket, ugye?