Mostanában nagyon divatos lett a felnőtteknek való kifestőkönyv, nekünk is van, bár inkább a lányom színezget benne. Én ennél jobb mókát találtam a táblafestegetésben. Aki követi a blogot, már nem először találkozhat kézzel festett feliratokkal, úgyhogy a technika nem lesz újdonság. Inkább a mennyiség :).
Összesen 19 db fatáblát (ráadásul mindkét oldalukat meg kellett festeni) kaptam, azzal a céllal, hogy fessek rájuk feliratokat, legyen közte olyan amire krétával lehet írni. A tartalommal való megtöltés rám várt, annyit beszéltünk meg a megrendelőmmel (egy barátom, az ő koktélbárjába – Bitter Mendez, Bécsben – kerülnek fel a táblák), hogy főként tequilával, mezcallal kapcsolatos szövegek legyenek. El is kezdődött a keresgélés frappáns mondatok után, szerencsére a pinterest tele ilyenekkel.
A krétatábláknak színes, mintázott keretet találtunk ki, ehhez készítettem pár nyomdát, dekorgumiból és fadarabkákból. A megrajzolt mintát átmásoltam a dekorgumira, majd körömvágó ollóval kivágtam és felragasztottam a fadarabra. Ez tulajdonképpen olyan, mint a krumplinyomda, csak tartósabb. Majd sormintaszerűen megnyomdáztam az előfestett táblát.
A feliratos táblákhoz előszedtem mindenféle színű festéket, ami itthon fellelhető és lefestettem a nyers falemezeket. Minél több a szín, annál jobb alapon. Aztán kezdődhetett a tervezgetés, melyik felirat, melyik táblára fér ki, majd ezután a megfelelő méretben kinyomtatott szövegeket felkörvonalaztam így.
Mehet a kifestegetés, tényleg, mint egy színezőben. A 10. tábla után már egyenes vonalat is simán meghúztam egy nagyobb mozdulattal, míg elsőre azért kis, apró festékvonalakkal csináltam. Zománcfestéket használtam, ez vált be a legjobban. Persze volt olyan szín, ami csak akril festékben volt itthon, de rájöttem nem szeretem az akrilt annyira. Obi 2in1 zománcfesték nekem ide is tökéletesen bevált, jól fed, szépen kenhető még apró ecsettel is. Elvileg nem kéne, de úgy kérték, hogy lakkozzam is le, így átkentem egy vékony réteggel a tartósság miatt. Sőt volt, hogy fehér krétafilccel írtam, ami ugyebár simán letörölhető, így arra jól is jött a lakk, mert az fixálta le végül. Persze óvatosan lakkoztam az ilyet, nehogy a nedves lakk leszedje a krétát.
Na, mondanom sem kell, hogy vannak kedvenceim, amiknek a festését nagyon élveztem. Sőt annyira belemelegedtem, hogy pár nem felirat is készült, és imádtam őket készíteni. A lucha libre maszkok és egyéb rajzok ezek. Szerintem hurka jók lettek :). De íme a teljes kollekció, majd egy kosárnyi színes kavalkád. Ha felkerülnek a helyükre, mindenképp meglátogatom a bár. 1., mert festés közben megkívántam a tequilát, 2., mert sok mindent csináltam már oda, és szeretném megnézni egyben a helyet.
