Az új cipősöm

8-10 évvel ezelőtt piros volt a nyerő nálam.  Van a lakásban piros fal, piros könyvespolc, lámpa, párnák és a többi. Most is szeretem még, de már nem annyira, ezért száműzni kezdtem az otthonunkból. Persze maradnak még piros darabok, de sokkal kevesebb helyen fog visszaköszönni. Az átalakítást a cipős szekrényemmel kezdtem. Nos, ebben igazából nem tudom mi tetszett régen, a narancs és piros együtt, de ezt vettem meg, úgyhogy valami biztosan. Mondjuk a régi lakásunkban a járólapok is vöröses-narancsos árnyalatban pompáztak… 🙂

Az új külsőhöz inspirációkat kerestem, amikor megláttam Lakbear oldalán az ő számozott fiókos “műtermi tárolóját”, és rögtön tudtam, hogy ez pont nekem való design. Fekete és fehér, és még számok is vannak ráfestve, óóóóó… non plus ultra szerelem. Rögtön vettem is a kezembe a csavarhúzót és szereltem le az ajtókat a szekrényről. Az oldalfalakat nem akartam megváltoztatni, szerintem a fehérhez jól megy a nyír hatású korpusz. A leszerelt ajtókat csak zsírtalanítottam és rögtön lealapoztam Harzo T16 barátommal. Mindig, mindent alapozok, mióta rátaláltam erre a szuper cuccra. Én még a szagát és állagát is szeretem. Vékony rétegben felkentem, majd kivártam kb 12 órát. Úgy szoktam festeni, hogy reggel is festek 1 réteget, meg este is, aztán másnap újra. Így 2 nap alatt el is készül. Közben meg lehet egyebeket csinálni egész nap. Itt is reggel alapoztam, este már ment rá az első réteg, hengerrel felvitt festék. Én zománc rajongó vagyok, most is Obi 2 in 1-t használtam. Aztán másnap még két rétegben lekentem.

Időközben word-ben megszerkesztettem a számokat, és kinyomtattam. A technika megegyezik az itt és itt már bemutatott krétázóssal, de bevallom itt még csak nem is krétáztam be a papírlap hátulját, hanem egyszerűen jól rányomtam a tollat, amivel körberajzoltam a számokat és ez kis mélyedést hagyott a festék rétegen, amit aztán kifestettem kis ecsettel. Az ecsetvonások kicsit elnagyoltam, de így kapott egy kicsit kopottas, kézzel festett nem éppen tökéletes külsőt, ami szerintem pont jó lesz ide.

Kicsit megszikkadt és már szereltem is vissza az ajtókat. Örültem, mint majom a farkának, de rájöttem, hogy a régi fogantyúk baromira nem illenek most rá, és nem nagyon volt itthon ilyen méretű, de dögös új fogantyú. Kb ez játszódott le a fejemben: fessem le… vagy ragasszak rá valamit… vagy tekerjem körbe kötéllel… aha… legyen bőr… láttam ilyet Merci-Ancsa dekoros lányoknál… júúúúúj van egy régi rossz derékszíjam… remélem nem dobtam ki… léccci, lécci… hol láttam, hol láttam… MEGVAN! 🙂 Úgyhogy egy régi szakadt derékszíjat szétvagdostam 4 egyforma darabra, kilyukasztottam ezeket és két-két csavarral rögzítettem az előlapokra. Tádádádááááám.

Imádom, ez most a kedvencem, és az sem zavar, hogy összelopdostam a sok jó ötletet hozzá. Azért egyedi lett, nem?