Bonanza asztal megújítás

Nos, ez az asztal 1,5 éve állt a hobbyszobában ( néha műhelynek hívom, de inkább csak egy szobácska). Természetesen felújítási szándékkal vettem, pár szék társaságában, de valahogy nálam ragadt. Az asztallap volt ebben a ludas. Az eredeti lapja nagyon rossz állapotú volt, a lakk teljesen lekopott, felázott. Igazán lehasznált volt. Mivel eredetileg fáig vissza akartam szedni a rétegeket róla, fejtörést okozott, hogyan csináljam?! Az eredeti koncepció lazúrozás volt, így nem volt mindegy, milyen állapotú alatta a fa. Csiszolás eredménytelen, hőléfúvóm nincs, maradt a kromofág.

Azaz maradt volna, de annyit gondolkoztam a dolgon, hogy tárolásában a lap ELVETEMEDETT!!! Amikor megláttam, hogy milyen görbület lett a lapban (rosszul tároltam, és elhajlott…) az agyam eldobtam. Nagyon megharagudtam az egész asztalra, úgyhogy jegeltem ezt a témát erre a 1,5 évre. Azaz nem is, mert a lábakat azért időközben lefestettem.

Persze körülnéztem új lap kérdésben, de táblásított fenyőből 10 ezer feletti áron vágtak volna le ekkora méretet, annyit pedig nem akartam rászánni. Végül egy Ikea Jokkmokk asztal mentett ki a bajból. Használtan szereztem egy teljes asztalt, ő lett a lapátültetés donorja. Az Ikea asztal lábai is felhasználódtak, de azt majd máskor mesélem. Szóval volt lap, jött a szemrevételezés. Ismét sokk, mert az egyik sarok félig lehasadt volt, így meg kellett az egészet fordítanom. Alja felülre került…de azon meg ott voltak az összeillesztés lyukai, tipli és csavar lyukak. Hát hogy szerettem.. 🙁

Kigletteltem, de ezzel ugrott a lazúrozás ötlet, mivel a glettelés azért átlátszik rendesen a vékonylazúron.

Ekkor jött az isteni szikra, hogy kipróbálom a bemosást, azaz whitewash technikát. Ennek a lényege, hogy hígított festékkel (jelen esetben zománc) kenjük át a fát, majd 1-2 perc száradást követően puharonggyal visszatöröljük a felületet. A vizes festék beszívódik kicsit, és egész vékony rétegben marad a felületen, zéró ecsetnyommal. Ez is igen áttetsző, nagyon szép alatta a faerezet, de legalább fehéres lesz, hátha eltünteti a glettelést. Hát nem tüntette el, de nem szaladok előre. Bekevertem fele-fele arányban a festéket és vizet, és felkentem. Meg ne kérdezzétek, miért nem vettem fehér vékonylazúrt helyette… Nem tudom, gondolkodtam rajta, de zománcfesték volt itthon, egy próbát megért. Bele lehet szeretni ebbe a technikába, velem megtörtént. Olyan szép, opálosan színezett lesz a fa tőle. Szerelem ide vagy oda, a glettelés viszont nem tűnt el, még a 3 réteg bemosás alatt is átsejlett.

Gondol, gondol, gondolkodj…. előkerült egy ősrégi stencilem, melyet még magam vágtam ki. Fehérre fehérrel festettem fel a mintákat a teljes felületen. Lehet azt mondani alig látszik, vagy elegánsan visszafogott. Mindenesetre nekem tetszik vele. Van is, meg nincs is minta. Éppen honnan nézem. Így már a glett is elfedésre került legalább 🙂

Viszont nem tudtam, hogy mennyire strapabíró ez a bemosott felület, ezért új szerzeményemből, az AS waxbókl felkentem rá 1 réteget. Ehhez ecset kellett, egy puha rongy. Ecsettel erőteljesen felkentem, majd 1-2 percen belül jól visszatöröltem a waxot. Selymes réteg keletkezett rajta, 1 napig nem nyúltam hozzá, állítólag annyi kell, hogy megszilárduljon a wax véglegesre. Így már vízálló, tuti.

Az összeszereléshez vettem az Obiban székhez való hajlított fém izéket (nem tudom mi a neve), azokkal csavaroztam a helyére a lapot. Volt eredetileg keresztben egy tartó rész, azt leszereltem, mivel arra most nem volt szükségem már.

Ezzel véget ért a mizéria, a lapátültetés sikeres volt, a beteg köszöni jól van, már családja körében ünnepelhette az idei Húsvétot.