Retro kalandok

Készül egy kávézó Bécsben, eklektikus stílusban. A tulajdonosai, jó barátaim, nemrég pár retro fotellel, textilekkel és konkrét elképzelésekkel toppantak be hozzám, hogy ezekből teremtsek valami újat számukra. Hát ki tudna egy ilyennek ellenállni, főként mert ezerrel készülök a januári workshopomra, ahol pont ilyen fotelekkel kell majd megküzdenünk nekem és a résztvevőknek. Ez a két kis fotel elég viharvert állapotban volt. Penészes kárpit, beszakadt hevederek és elhasznált szivacsok, úgyhogy vázig kellett bontani.

Mondanom sem kell, hogy a bontás nem a kedvencem, ezért gyorsan le is vetkőztettem őket. Ha ti is hozzákezdtek, ajánlom a porálarcot és kesztyűt védőfelszerelésnek. Bontásnál mindig fotózok is, hogy később vissza tudjam nézni mit hogyan csináltak előttem. A fogások nagy részét már tudom, de mindig van újdonság. Pl. itt a támla kialakítása és a kárpit rögzítése volt számomra új. De a sarkokat és illesztéseket sem árt dokumentálni.

A keretnek is új színt kellett adnom, így jött egy kis csiszolás, alapozás, színkeverés és festés…na meg száradás. 3 réteg selyemfényű zománc és rá még egy réteg lakk hengerelve.

Közben elkezdtem persze a kárpitozást is. Itt először egy alapvásznat kellett az aljára (felülről) rögzíteni, és erre jöttek a hevederek. Ne várjatok most nagyon részletes leírást, itt a hevederezésről mindent el tudtok olvasni. Majd a támla kárpitját tartó kárpitoslécet vissza szögeltem oda ahol volt.

A támlára majd 2 cm szivacs, míg az ülőrészre 5 cm szivacs lett méretre vágva, és később felragasztva. Nem  akarlak ezzel untatni titeket, szintén a már fent említett leírásban van arról szó, hogyan vágjuk méretre és rögzítjük a szivacsot. Itt annyi maradt ki, hogy nem kellett a szivacsra még külön molino vásznat veszíteni. Ezeknél a szögletes formáknál érdemes a szivacsot minden oldalon 0,5 cm-rel nagyobbra vágni, hogy az élek ne legyenek érezhetőek a kárpit alatt. Alulról az ülőrész kárpitját szépen visszahajtva csináltam, ahogy volt is, mivel ezt már nem fogja semmi sem fedni, kulturáltan kell kinéznie 🙂 Amíg az ülőrész nem volt meg, a támlát még hevederezni sem tudtam, mivel nem fértem volna akkor hozzá a kárpitosléchez.

Ezután a támla hevederek, a szivacs és a külső borítása gyorsan felkerült. A hátulját részben kézzel, részben felül megtűzéssel helyeztem fel. A kézi varrást valahogy nagyon megkedveltem, pedig nem egy gyors munkafolyamat. Un. rejtett öltésekkel kell a visszahajtott anyagot, a már feltűzötthöz varrni görbetűvel. Amint látjátok itt is végig gombostűkkel előrögzítettem a textiliát, hogy ne mozduljon el vagy húzzam el valamelyik irányba. 

És ezzel készen is voltak az új külsőt kapott fotelek. Ennek a fajtának kifejezetten designos alakja van, ha újra rendezném a lakásom tuti kapna helyet 1-2 darab benne. Már alig várom, hogy új helyükön is majd megnézhessem őket, valami bitang jó lesz a hely! De addig is a műhely fotókkal kell beérnünk!